• állandóságot – hiszen amíg a gyermek bölcsődés, kisgyermeknevelője és csoportszobája változatlan,
• jól felépített napirendet, ami által megfelelő életritmus alakul,
• életkornak megfelelő minőségű és mennyiségű korszerű táplálkozást,
• szabad levegőn való tartózkodást, mozgást, játékot,
• alapvető kultúrhigiénés szokások kialakítását,
• társas együttélés szabályainak megismerését, elsajátítását,
• sok mese, dal, mondóka, játék segítségével beszédfejlődést, szókincsgyarapodást,
• a sajátos nevelési igényű kisgyermekek számára minél fiatalabb életkortól megfelelő nevelést, gondozást,
• következetes és szeretetteljes bánásmódot,
• nyugodt, derűs harmonikus környezetet.

• közösségbe kerülés előtt a szülők és a gyerekek ismerkedhetnek a bölcsődével,
• a bölcsődébe érkezés előtt a kisgyermeknevelők meglátogatják a családokat, ahol lehetőség van kölcsönös információ átadásra,
• szülővel történő fokozatos beszoktatással segítjük a gyerekek alkalmazkodását az új környezethez,
• a szülők és a kisgyermeknevelők a reggeli és a délutáni találkozások alkalmával kölcsönösen tájékoztatják egymást a gyerekekkel kapcsolatos eseményekről,
• a családi füzeten keresztül a szakemberek írásban is tájékoztatást nyújtanak a szülők számára a gyermekük fejlődéséről, változásokról

A család erősségeinek megismerése, támogatása a pozitívumok kiemelésével valósul meg. A családi és bölcsődei nevelés összhangja, a szülők és a kisgyermeknevelők közötti egyenrangú, konstruktív, kölcsönös bizalmon alapuló partneri kapcsolat elengedhetetlen feltétel a kisgyermekek harmonikus fejlődéséhez. A szülő ismeri legjobban gyermekét, így közvetíteni tudja szokásait, igényeit, szükségleteit, nagymértékben segítve ezzel a kisgyermeknevelőt. A kisgyermeknevelő, mint szakember, szaktudására, tapasztalataira építve, a szülők igényeihez igazodva közvetíti a kora gyermekkori fejlődéssel, neveléssel kapcsolatos ismereteket, módszereket.

Az egészséges testi fejlődés elősegítése érdekében feladatunk egészséges és biztonságos környezet megteremtése, a kisgyermekek fejlődésének nyomon követése, dokumentálása. A kisgyermek egészséges életmódra nevelése bölcsődei élete alatt folyamatosan történik, ezt szolgálja a minőségileg megfelelő táplálás, az étkezési kultúra kialakítása, a kultúrhigiénés szokások megerősítése. Feladatunk a jól kialakított napirenden belül az aktív, tevékeny élet, a nyugodt pihenés feltételeit biztosítani. A betegségek megelőzése érdekben biztosítjuk a megfelelő időtartamú szabad levegőn való tartózkodást, a megfelelő étrendet, folyadékpótlást, vitaminellátást a fejlődéshez szükséges anyagok bevitelét.

Nagyon fontos, hogy a kisgyermek már a bölcsődébe kerülés első napjaitól érezze, hogy a kisgyermeknevelő szeretete, gondoskodása, figyelme neki szól, Ő az, aki az új helyzetben védelmet, biztonságot nyújt számára. Feladatunk a saját nevelőrendszeren belül elősegíteni a csoportban élő gyermek biztonságérzetét, szeretetteljes felnőtt-gyermek kapcsolat kialakulását, egyéni szükségleteinek kielégítését. Segítjük a társas kapcsolatok alakulását, a közös egymás melletti játékot, az együttélési szabályok elfogadását. Támogatjuk az önállósági törekvéseiben, tevékenységében, viselkedésében saját énjének érvényesítésében.

A kisgyermek érdeklődésének erősítése a játékos felfedezés és a cselekvéses tanulás lehetőségeinek megteremtése a kisgyermeknevelőink aktív részvételével és a megfelelő környezet kialakításával történik. A bölcsődei nevelésünk-gondozásunk helyzeteiben a szakember ismeretet nyújt, segíti a tájékozódást, a tapasztalatok és élmények feldolgozását. A kisgyermek igényeihez igazodó közös tevékenység során szerepet kap az élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása, az önálló próbálkozás és a kreativitás támogatása. Az önálló választás és a döntési képesség kialakulását segíti a bátorító, ösztönző nevelői magatartás.

Az Ürömi Hóvirág Bölcsőde Szakmai Programját „A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja” figyelembevételével dolgoztuk ki, valamint figyelembe vettük a gyermekek és szülők igényeit, elvárásait, intézményünk személyi és tárgyi feltételeit.

A kisgyermekek napközbeni ellátását úgy kívánjuk biztosítani, hogy az ellátás összhangban legyen a gyermekek szükségleteivel, kielégítse a szülők igényeit, elégedettek legyenek az ellátás minőségével. Célunk, hogy együttműködő, harmonikus kapcsolatot alakítsunk ki a családokkal, kölcsönösen segítve egymást a kisgyermekek nevelésében. Tiszteletben tartjuk a családi nevelés értékeit, hagyományait, szokásait, törekszünk a családi nevelés hiányosságainak kompenzálására, korrigálására.

Nevelő-gondozó munkánk során, az alapfeladatokon túl nagyobb szerepet, kiemelt figyelmet szentelünk a megismerési folyamatok fejlődésének segítésére, az érdeklődés kialakulásának és fenntartásának a segítésére, a kommunikációra.

Kisgyerekkorban a valóság felé orientálódnak a gyerekek: mindent meg akarnak fogni, ki akarnak próbálni. Miközben ismerkednek a világgal, minden érzékszervüket igénybe veszik: tapintanak, ízlelnek, hallanak, látnak, szagolnak. A gyerekek felfedező szenvedélye csillapíthatatlan. Számukra fontos kérdések: Mi ez? Mire lehet használni? Mit lehet vele csinálni?

A beszélgetésnek, a kommunikációs kedv felébresztésének és fenntartásának elsődleges megelőzési szerepe is van.

Nagyon fontos, hogy a kisgyermekek úgy szocializálódjanak, hogy szokásukká váljon a meghitt beszélgetés a családban és a családon kívül is. Ennek a szokásnak a kialakítása segíthet abban, hogy a későbbi években ne alakuljon ki kapcsolati zavar.

A meghallgatás, a beszélgetés kezdeményezése, az értő figyelem, a kérdések megválaszolása, a kérdezés alapfeltétele a bizalmon alapuló, jó kapcsolatnak.

A kisgyermeknevelők modellnyújtó magatartásukkal segítik a kiemelt szakmai cél megvalósulását.

Célunk:

• felkelteni a gyerekek kíváncsiságát, érdeklődését, kreativitását,
• elősegíteni, hogy maga fedezze fel a környezet tárgyait, élőlényeit,
• lehetőséget adni az érzékszervekkel való tapasztalásokra,
• megfigyelni az évszakok szépségeit, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit,
• bátorítani az önálló véleményalkotást,
• segíteni az élményszerzést és annak feldolgozását.

Zenei nevelésünk célja, hogy a kisgyermek zenei érdeklődősét felkeltsük, érzékennyé tegyük a környezet hangjai iránt, az énekes játékkal, az együtténeklés örömével érzelmeit gazdagítsuk.

Célunk, hogy a gyermekeket a magyar mondókákkal, énekes játékokkal megismertessük, dalolással kedvet keltsünk és mintát adjunk az önkéntes utánzásra, a spontán dúdolgatásra, énekelgetésre.

A kisgyermeknevelő az énekhez tartozó ismétlődő játékmozdulatokkal összerendezett mozgásra késztesse a gyermekeket, fejlessze ritmusérzékét, az énekelgetéssel olyan légkört teremtsen, amelyben a gyermek jól érzi magát és maga is hangicsál.

Célunk, hogy az alkotójátékok során a gyerekek sokféle anyaggal ismerkedjenek meg, kreativitásuk kibontakozhasson. Fedezzék fel az anyagok sajátosságai mellett az ábrázolás lehetőségét, örömét. Fejlődjön manipulációs készségük, fantáziájuk, kreativitásuk a különböző anyaggal való munkálkodásuk során, ezáltal új ismereteket, tapasztalatot szerezzenek.

Alkotás közben a gyerekek beszélő kedve fokozódik, ami hozzájárul a kommunikáció fejlődéséhez.

Az elkészült alkotásokat megőrizzük, polcon, táblán elhelyezzük, a gyerekek rajzait jellel ellátott mappába gyűjtjük, amit átadunk a szülőknek.